Törvény a mediációról

　

2002. évi LV. törvény

a közvetítői tevékenységről

Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

(1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII., XX-XXI. és XXIV-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A közvetítés fogalma

2. §

A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja - összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata

3. §

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

II. Fejezet

A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE

A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei

4. §

(1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.

(2) A miniszter eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)

5. §

a)

b)

c)

(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].

(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

a)

b)

(4) A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.

van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, ésnem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.büntetlen előéletű,felsőfokú végzettséggel és annak megfelelő legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,(1) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki

A névjegyzék

6. §

(1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

h)

i)

j)

k)

l)

m)

n)

(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy

a)

b)

c)

d)

e)

f)

(3) A névjegyzék adatai - a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével - nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.

(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a miniszter az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi.

7. §

(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.

(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.

(1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, ésaz 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,székhelyét,elnevezését,közvetítői igazolványának számát.szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, ésmunkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,irodájának címét,szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt,által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát,születési helyét, idejét, anyja nevét,családi és utónevét,

A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem

8. §

(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Minisztériumhoz kell benyújtani. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályainak nem megfelelő, az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.

(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével - tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak, és a jogi személy nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratokat - cég esetében 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a létesítő okiratot - vagy azok hiteles másolatát.

(3) Ha a kérelem hiányos, a miniszter a kérelmezőt 30 napos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel.

(4) A kérelmező írásban előterjesztett kérelme alapján a miniszter szerzi be a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem jogszabályban meghatározott mellékleteként csatolandó olyan adatokat, amelyeket más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.

(5) A miniszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehető fel, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (3) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget.

9. §

(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

(1) A miniszter a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el.

A közvetítői tevékenység szüneteltetése

10. §

(1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.

(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző 30 nappal köteles a miniszternek bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.

(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

(4) A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A névjegyzékből való törlés

11. §

(1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

a)

b)

c)

d)

e)

(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha

a)

b)

c)

d)

e)

(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

12. §

(2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézbesítését követő 8 napon belül a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt a miniszter felszólítására köteles átadni.

(1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.azt a jogi személy kéri.a miniszter a törlést határozatával elrendelte, vagya közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,a hatóság a nyilvántartásból törli,meghalt.azt a természetes személy kéri, vagya miniszter a törlést határozatával elrendelte,a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

A közvetítő adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

13. §

A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

14. §

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a)

b)

c)

d)

e)

15. §

16. §

Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, 30 napos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására. A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, ésa közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,(1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.

III. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE

A vizsgálat lefolytatása

17. §

(1) A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére.

(2) A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt 30 napos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

18. §

(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,

a)

b)

c)

(3) A vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

19. §

(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a közvetítő, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A vizsgálat során a közvetítőnek joga van a képviseletre. A közvetítő és jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet.

(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

20. §

(2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti.

(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényes rendelkezések betartására.

(4) Ha a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

21. §

a)

b)

c)

kéri a tevékenység szüneteltetését.természetes személyként kívánja-e folytatni, vagyműködését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagyHa a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy(1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően az ügyet előterjeszti döntésre a miniszternek.(1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont].aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbáaki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)],(1) A vizsgálatot a miniszter által vezetett minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) folytatja le.

Jogorvoslat

22. §

(1) A miniszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról és a változások átvezetéséről, továbbá a miniszter által lefolytatott vizsgálat eredményéről határozattal dönt.

(2) A miniszter döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, a természetes személy vagy a jogi személy az (1) bekezdés szerinti határozat és az eljárást megszüntető végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.

IV. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítő felkérése

23. §

(1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.

(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:

a)

b)

c)

d)

e)

(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

24. §

(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

(1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.a vita tárgyát, ésha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,

Összeférhetetlenség

25. §

(1) A közvetítő nem járhat el, ha

a)

b)

c)

d)

e)

(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el

a)

b)

c)

szakértőként.valamelyik fél képviselőjeként, vagyválasztottbíróként,az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,valamelyik felet képviseli,

Titoktartási kötelezettség

26. §

(1) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő díjazása

27. §

(1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.

(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

A közvetítői eljárás megindítása

28. §

(1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

29. §

30. §

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

31. §

(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.

(1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.a 32. § (4) és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról.arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,az eljárás költségeiről,a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,(1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleketHa a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

A közvetítői eljárás lefolytatása

32. §

(1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük.

(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban

33. §

(1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

Más harmadik személy részvétele a közvetítői eljárásban

34. §

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejezése

35. §

(1) A közvetítői eljárás befejeződik

a)

b)

c)

d)

(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

(3) Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

36. §

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a)

b)

37. §

(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

38. §

(2) A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

(1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.(1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és(1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagyazon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,a megállapodás aláírásának napjával,

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

39. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

Felhatalmazások

40. §

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a)

b)

c)

41-44. §

 

az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.a névjegyzék vezetésének részletes szabályait,a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit,

 

n/a

nemzetközi magánjog - módosult

A módosítás szabályozza a bejegyzett élettársi közösség keletkezése és megszűnése kapcsán alkalmazandó jogot.