Figyelmeztetés: a honlapon megjelent cikkek olvasásakor, kérem vegye figyelembe, hogy a leírtak

  • az eltelt idő függvényében jelentős változáson eshettek át,
  • nem terjednek ki a téma teljes körű feldolgozására és
  • semmiképpen sem tekinthetőek konkrét ügyben való állásfoglalásnak, véleménynek, tanácsnak.

A cég lehetséges vevői (Visszavonulás cikksorozat 5. rész)

A saját cégből történő kivonulás lehetőségeiről indítottam egy 5 részes cikksorozatot. A bevezető után írtam a céből történő kivonulás feltételeiről, és megvizsgáltuk egy kitalált személy, Oszkár történetén keresztül a cégből történő teljes kivonulás és részleges kivonulás lehetőségét is. Az 5., befejező cikkben a vevőkről lesz szó.

A cég lehetséges vevőinek köre

Azt javasoltam Oszkárnak, beszéljen üzlettársaival először, hiszen nekik amúgy is elővásárlási joguk van az üzletrészre, így tudniuk kell majd a megállapodás megkötéséről, de ezen túlmenően is: amíg Oszkár nem válik meg a teljes üzletrészétől, a társaság gazdálkodása érdekében fontos a jó kapcsolat és az együttműködés.

 

Amennyiben az üzlettársakkal nem tud megállapodni, külső partnert kell keresnie, ami azonban ugyancsak nem egyszerű feladat. Vállalkozást minden vevő valamilyen haszonért vásárol meg. Ez lehet a cég vagyona, szellemi tőkéje, piaca, szerződése, de lehet az elérhető nyereség is.

Lehet olyan vevő, aki folytatni kívánja a gazdálkodást, olyan is, aki azt megszűntetné.

Szempont lehet a társaság önállóságának megőrzése vagy más szervezettel való egyesülése.

A vétel történhet úgy, hogy Oszkár kapja az üzletrész ellenértékét, de úgy is, hogy a vevő nem csak neki fizet, de a társaságba is tőkét visz, amivel a társaság jövedelmezőségét növeli.

 

Pénzügyi befektetők általában azért fektetnek be, hogy a megvett társaságot későbbiekben haszonnal adhassák el. Ilyenkor többnyire azt is meghatározzák a felek, hogy a vevő mikor, milyen feltétekkel „száll ki” a vállalkozásból, sőt, akár eladási vagy vételi kötelezettség is előírható, de sok esetben az árat, illetve annak számítási módját is meghatározzák.

 

Szakmai befektető esetében első kérdés, hogy csak a piacot szeretné megszerezni, vagy a társaság tevékenységet folytatni is kívánja?

 

Hogy alakul a társaság irányítása az átmeneti időben?

Itt szabályozni kell, hogy a tulajdonosi irányítást, vagyis, hogy, pl. terveznek-e

  • korszerűsítést
  • beruházást
  • váltást az előállított termékekben vagy piacban
  • mekkora árbevételt és profitot terveznek és ezt mire költik, illetve kifizetik-e a tagoknak
  • hogyan használják fel az elért eredményt (felosztják a profitot vagy visszaforgatják a vállalkozásba)
  • elképzelhető-e a társaság átalakulás (beolvadás, egyesülés más vállalkozásokkal)
  • kik és hogyan fogják vezetni a vállalkozást
  • terveznek-e változást a munkatársak között
  • milyen jövedelmi viszonyokat kívánnak kialakítani
  • és minden, ami a tagok számára jelentős lehet, pl. Oszkárnak fontos, hogy a cég jelenlegi vezető mérnöke irányítsa továbbra is a gyártást.

 

Mint ahogy az az 5 részes cikksorozatomból olvasható, a cégből történő kiszállás, az exit, nem egyszerű feladat, és én csak a jogi részéről tudok beszélni, de ezen kívül számos szempont van, ami befolyásolja (nehezíti, könnyíti) a folyamatokat?

Számos, Oszkáréhoz hasonló megállapodás létrehozásában volt már szerencsém részt venni, így ha Önnek is hasonló gondolatai vannak, keressen meg bátran, Önnek is biztos tudok segíteni.

 

Békés napokat,

dr. Nádas Gábor

Ne pereskedj! – jogi ügyek, mediáció

+36 20 922 6962

nadas@nadas.eu