Az e-per főbb szabályai
Mi az e-per?
A fogalom elektronikus úton való bírósági kapcsolattartást jelent, vagyis azt, hogy a felek beadványaikat nem papír alapon, hanem számítógépes Internet kapcsolat felhasználásával, elektronikus úton nyújtják be és a hatóság is ilyen módon lép velük kapcsolatba
Az e-per, mint jogosultság
Az elektronikus eljárás lehetősége mindenkire vonatkozik,
Az e-per, mint kötelezettség
Fizetési meghagyásos eljárás és az azt követő peres eljárásban
felszámolási eljárásban
peres eljárásokban (korlátokkal)
Kikre kötelező?
belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetre
a jogi képviselővel eljáró félre
közigazgatási szervre
az ügyészre
a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére
az egyéni cégre
a magánszemélyre a fizetési meghagyásos eljárásban
Mikortól kötelező?
Néhány eljárásban évek óta (cégeljárás, fizetési meghagyás), más bírósági eljárásoknál 2015 óta, de általánossá 2016. januártól válik.
Mely iratok mentesülnek az e-kézbesítés alól?
a nem e-eljárásra kötelezett fél részére a keresetlevél
a nem e-eljárásra kötelezett fél részére, ha a papír alapú eljárást választja, valamennyi irat
a jogi képviselővel eljáró magánszemély fél részére személyesen kézbesítendő iratok (pl. idézés)
nagy mennyiségű, vagy egyedi, eredeti okiratok benyújtása
Mik a feltételei az elektronikus eljárásnak?
elektronikus postafiók (email cím)
kormányablakhoz való hozzáférés
számítógépes háttér és némi szakmai ismeret
Ki minősül jogi képviselőnek?
ügyvéd
az ügyvezető, ha a gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el,
az egyéni vállalkozó
Lehet-e utóbb eltérni az elektronikus eljárástól?
Nem, az egyszeri ilyen eljárás akkor is megalapozza az elektronikus eljárás kötelezettségét, ha ez egyébként nem lenne kötelező
Mi történik papír alapú beadványokkal
be nem nyújtottnak kell tekinteni és
a bíróság bírságot szab ki (kötelezően)
Hogy vesz részt az alperes az eljárásban?
Mivel az alperes a keresetlevél benyújtásakor még nem, csak annak a megismerésekor, vagyis a részére történő megküldésétől vesz részt az eljárásban, a bíróság a keresetlevelet részére papír alapon kézbesíti, egyidejűleg felhívja arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről (elutasítás, hatálytalanság). Összességében tehát az első kapcsolat felvételét követően ő is elektronikus levelezésre köteles.
Hogyan történik az iratok benyújtása?
Elektronikus úton, mellékletként pdf fileban a kérelem mellékleteként, kivéve a költségkedvezmény iránti kérelmet, az igazolási kérelmet, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelmet, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványokat
Idézés elektronikus levélben
A Pp 96. (3) szerint sürgős esetben elektronikus levél útján is helye van
Iratok megküldése
A fél kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság (jegyzőkönyv) – illetékmentesség!
Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
1./ általános, az eljárás kezdeményezésétől fogva folyamatos, kétoldalú
2./ az iratok digitalizálása és az eredeti megőrzése a felek kötelezettsége
3./ a bírósági iratok és a bíróságok részére küldendő iratok kézbesítése központilag, az Országos Bírósági Hivatalon keresztül, a kézbesítési rendszer útján
4./ a beadványt - ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít - űrlapon kell előterjeszteni
5./ ANYK rendszer használata, a mellékletek feltöltésével
6./ az űrlapokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapján közzéteszi
7./ a törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere
8./ a beadvány informatikai szempontból ellenőrzésre kerül, eredményéről a benyújtó ún. befogadás-visszaigazolást kap, ez a következő adatokat tartalmazza:
a) a feladó neve,
b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,
c) a befogadás időpontja és
d) a beadvány azonosítására alkalmas információ.
A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.
9./ A bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:
a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,
b) a beadvány fél általi megnevezését,
c) a beadvány érkeztetésének időpontját - nap, óra, perc pontossággal meghatározva - és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,
d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,
e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,
f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni
10./ A benyújtó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján - az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten - értesítést kap
Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását nem hozta létre vagy megszüntette, melyen keresztül a részére a bírósági iratok kézbesítésre kerülhetnek, az elektronikus úton kapcsolatot tartót a bíróság pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti
Békés napokat,
dr. Nádas Gábor
Ne pereskedj! – jogi ügyek, mediáció
+36 20 922 6962