Az új KATA törvény: így kell elkerülni a NAV büntetést

Az utóbbi időben nagy figyelmet kapott az a NAV-tól származó hír, ami szerint vizsgálni fogják a KATA alá tartozó vállalkozók megbízási szerződéseit abból a szempontból, hogy vajon azok nem bújtatott munkaszerződésnek tekintendőek-e, mert amennyiben igen, úgy az ezekből származó jövedelem után nem a KATA fizetendő, hanem a munkaviszonyból származó jövedelmet terhelő járulékokat kell megfizetni.

Jelen írás célja a munkaviszony és a megbízási jogviszony elhatárolásának főbb pontjai rövid elemzése.

Az első kérdés: miért szükséges elhatárolni a két jogviszonyt?

A válasz egyszerű: mert nagyon sok a közös elem, így az elnevezés, noha fontos, önmagában nem elegendő a megkülönböztetéshez.

A fontosabb elemek

1./ A jogviszony tartalma

Mindkét jogviszonyra jellemző a munkavégzési kötelezettség

2./ Személyes közreműködés

Úgy a természetes személy megbízott, mint a munkavállaló a feladatokat maga, személyesen látja el.

Ugyancsak közös mindkét jogviszonyban, hogy a munka személyesen végzendő el.

Ez a személyesség azonban csak általános szabály, ez alól a megbízás esetében több kivétel is található. Melyek ezek?

a./ megbízott lehet szervezet is, ilyen esetekben a személyes közreműködés fogalmilag kizárt, ugyanis egy könyvelő kft. nem tud munkát végezni, azt csupán az alkalmazottai tehetik meg.

b./ a felek rendelkezhet úgy, hogy a megbízott maga helyett állíthat helyettest. Munkaszerződés ilyen rendelkezése érvénytelen.

Amennyiben a megbízott helyettesítésére lehetőség van, a helyettes kiválasztása a megbízott feladata és az általa végzett munkáért is úgy felel, mintha ő végezte volna le azt.

Természetesen, munkaviszonyban is sor kerülhet helyettesítésre, azonban a helyettest a munkáltató rendeli és a helyettes kiválasztása az ő kötelessége és a dolgozó a helyettes által elvégzett munkáért nem tartozik felelősséggel.

Természetesen, amennyiben a megbízott gazdálkodó szervezet, a személyes munkavégzés kérdése nem merülhet fel. Ugyanakkor egy korábbi időszak gyakorlatára jellemző volt, hogy az adóhatóság a szervezetek által vállalt megbízásokat is vizsgálta ilyen szempontból, hiszen a munkavégzés minden esetben természetes személyekhez kötődik. Vagyis, amennyiben a hatóságnak lehetősége van arra, hogy egyes szerződéseket a felek leírt akaratától eltérően a tartalom értékelése szerint vizsgáljon, a jelen írás szerzője nem zárja ki, hogy a gazdasági társaságok közti megállapodások is vizsgálat tárgyát képezzék.

3./ Utasítási jog

A megbízó és a munkáltató egyaránt rendelkezik utasítási joggal, a feladatokat mindkét jogviszonyban a kapott utasításoknak megfelelően kell ellátni.

Ebben a körben vizsgálandó, hogy a munka

kinek az utasításai alapján kerüljön elvégzésre, valamint az is:
mi a következménye annak, ha ez nem így történik, vagyis az utasítások megszegésének?

Úgy a megbízó, mint a munkáltató jogosult, sőt köteles a feladatok ellátása kapcsán utasítást adni, vagyis a munka célját és számos más elemét meghatározni, azonban a munka elvégzése kapcsán való önállóság mértéke és az eredményért való felelősség jelentősen eltérnek egymástól.

A Ptk. 6:272. § szerint a „megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására ……… köteles.

Az Mt. 52. § (1) szerint ..a munkavállaló köteles

a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni,
c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,

A szabályokból következik, hogy a dolgozó rendelkezésre állásával is megvalósulhat a kötelezettség teljesítése, míg megbízás esetében ez általában nem elegendő.

Kiemelt jelentősége van minden esetben a kapott utasítások megtagadásának vagy azoktól való eltérésnek.

Eltérés az utasítástól

A megbízást szabályozó Ptk. 6:273. § szerint

(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.

(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.

(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

(4) A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.

A munkaviszony kapcsán alkalmazandó Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) a következőket írja:

§ „a munkavállaló köteles …….. munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,

Az Mt. 54. § szerint: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.

(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell

Látható tehát, hogy noha a munkaviszony keretében az utasítások követésének kötelezettsége sokkal szigorúbb, mindkét jogviszonyra jellemző, hogy a munkát végző utasítások követésére köteles és ezeket csak szűk körben tagadhatja meg. Kiemelten fontos tehát a szerződések pontos megszövegezése.

4./ Díjazás

A végzett munkáért mindkét típusú megállapodásban díjazás fizetendő.

A megbízottat megbízási díj illeti, míg a munkaviszonyban álló munkabérre jogosult.

A megbízás keretében fizetendő díjazás idejét, módját a felek szabadon határozzák meg, míg a munkajog ezt a szabadságot korlátozza, pl. havi munkabér, túlmunka stb.

A Ptk. eltérést engedő szabályai a következők:

Ptk. 6:276. § [Megbízási díj]

(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

(2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

(3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.

(4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.

Korábbi példánkban láttuk, hogy az ingatlanközvetítő csak eredmény esetén kap díjazást, de a kereskedelmi ügynök is csak akkor kap jutalékot, ha az általa közvetített üzlet létrejön.

Mt (1972. évi I. tv)

§ (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződés alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,

b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

§ (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

Vagyis, noha díjazás jár a munkát végzőnek, ennek a feltételeit fontos a szerződésekben pontosan rögzíteni, és ha megbízást szeretnénk kötni, ehhez igazodó feltételeket megállapítani.

Témánk szempontjából fontos szólni a rendszeres és az átalány díjazásról.

Rendszeres a díjazás akkor, ha az adott időszakhoz köthető, átalányról akkor beszélhetünk, ha az adott időszakban a díjazás összeg is megegyezik.

Természetesen, ezek törvényes díjazási megoldások, azonban, amennyiben a díjazás feltételei csupán a munkavégzéshez, vagy az eltelt időhöz kötődnek, fokozottan közelítenek a munkaviszony jellemzőihez.

5./ A munkafeltételek biztosítása

A munkaviszony esetében a munkáltató köteles a munka feltételeit biztosítani, a megbízót ez a kötelezettség csak akkor terheli, ha a felek ebben megállapodtak. Pl. a könyvelés elvégzéséhez a könyvelendő iratokat minden esetben az érintett megbízó vagy munkáltató bocsátja rendelkezésre, azonban a munka elvégzéséhez szükséges infrastruktúra (hely, számítógép, program stb.) biztosításának kötelezettsége általában csak a munkáltatót terheli, a megbízó ilyet nem vállal. Vagyis, egy nagyon fontos elhatárolási elem lehet a munkavégzés helyének és eszközeinek a szerződésben való rögzítése. Természetesen, nem kizárt, hogy a megbízott a megbízó székhelyén vagy általa biztosított helyen végezzen munkát, még az sem, ha a megbízó eszközeit használja, de ezen elemek a munkaviszony szokásos elemei, a megbízásra ritkán jellemzőek.

6./ A munka eredménye

Mindkét jogviszonyra jellemző, hogy a díjazás nem az eredményhez köthető, azonban mindkét jogviszonyban előfordulhat az elérendő termék vagy cél meghatározása. Például a megbízó meghatározza, hogy mit vár el a megbízottól, pl. olyan adásvételi szerződés megszerkesztését, amelynek eredményeképpen megszerzi az adott dolog tulajdonjogát, ingatlanára vevő találása, ugyanakkor a munkavállalót noha általában díjazás akkor is megilleti ha az eredmény elmarad, de az eredmény meg nem valósulásának lehetnek következményei, pl. elmaradó prémium.

Noha mindkét jogviszonyban szokásos az egyes szerződési elemek keveredése, általánosságban megállapíthatjuk: az elhatárolás egyik fontos eleme lehet a megbízás célzott eredményének kitűzése és ehhez igazodó díjazás.

7./ Az idő szerepe

A munkaviszonyra jellemző a szerződés rövidebb vagy hosszabb határozott időre vagy határozatlan időre való hatálya, ritka, bár jogszabály nem zárja ki, hogy egyes feladatok ellátására, pl. munkatárs betegség vagy egyéb távollét alatti helyettesítése való megkötése, a megbízás szólhat

egy feladat ellátására
meghatározott időre
határozatlan időre felmondásig

Témánk szempontjából elsősorban a folyamatos, megújuló vagy hosszabb időre megkötött megállapodásoknak van jelentősége, az egyszeri, általában egy feladathoz, pl. egy adott perben való ügyvédi képviselet, vagy rövid időszakhoz köthető megbízások, pl. egy estés gyerekfelügyelet - munkaviszony jellege nemigen jöhet szóba. Más a helyzet akkor, ha a felek keret megállapodást kötnek pl. az adott szervezet marketing feladatainak ellátása, vagy számítógépes programok fejlesztése. Az ilyen megállapodások esetében fontos a szerződés megszüntetési formáinak, okainak, módjának minél pontosabb, részletesebb meghatározása.

8./ Szabadság, betegség

Ezek a szabályok a munkajogban találhatóak, a polgári jogi megbízás nem ismeri őket, így, noha a Ptk. eltérést engedő jellege okán lehetőség van ilyen szabályok rögzítésére, ezek megléte egyértelműen a jogviszony munkaviszony jellegét erősítik.

9./ A jogviszony megszűnése

A Ptk. ismét tág teret enged a jogviszony megszűnésére vonatkozó megállapodásnak. A keretek lehetőséget adnak arra, hogy a felek automatikus megszűnésről rendelkezzenek, pl. eltelt idő, eredmény megvalósulása vagy lehetetlenülése, de arra is, hogy rendelkezzenek a szerződés megszüntetéséről.

6:140. § [Elállás, felmondás]

(1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.

(3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős.

Az Mt. 64. § szerint

(1) A munkaviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,

b) felmondással,

c) azonnali hatályú felmondással.

A polgári jog megengedő jellegétől eltérően a munkajog pontos eligazítást ad a megszűntetés módjára és az attól való eltérés következményeire.

Összefoglalva: a felek közti megállapodás alapvető, úgy a felek, mint a hatóságok ezen rendelkezésekből kell kiinduljanak. Ugyanakkor, a szerződéshez hozzá tartozik ezek teljesítése is, tehát nem elegendő az írott megállapodás pontos kidolgozása, az egyes elemek hangsúlyozása, a rendelkezések betartása és ezek követhetősége is figyelmet érdemel.

Remélem, a jelen rövid összefoglalás lehetőséget ad a felkészülésre és a megkötött szerződések esetleges átdolgozására, pontosítására.

Alább egy kis összefoglaló táblázat az egyes elemekről:

	MEGBÍZÁS	MUNKAVISZONY
a jogviszony tartalma	munkavégzés	munkavégzés
személyes közreműködés	általános	kizárólagos
utasítás	kötelező utasítások	kötelező utasítások
díjazás	kötelező	kötelező
munkafeltételek biztosítása	lehetséges	kötelező
eredmény	kizárt	lehetséges
utasításoktól való eltérés	a megbízó érdeke, jogszabály sértés, személy vagy vagyon veszélyeztetése	munkaviszony szabályainak megsértése, egészség, környezet, élet, testi épség védelme
rendszeresség, folyamatosság	lehetséges	kötelező
szabadság, betegség	lehetséges	kötelező
megszűnés	szerződéses szabadság	kötött jogszabályi előírások

Szerződés audit

Nyugodtabban aludna, ha előbb én, még a NAV vizsgálat előtt auditálnám szerződéseit?

Keressen meg az alábbi elérhetőségeimen!

Békés napokat,

dr. Nádas Gábor

Ne pereskedj! – jogi ügyek, mediáció

+36 20 922 6962

nadas@nadas.eu

	megbízás	munkaviszony
a jogviszony tartalma	munkavégzés	munkavégzés
személyes közreműködés	általános	kizárólagos
utasítás	kötelező utasítások	kötelező utasítások
díjazás	kötelező	kötelező
munkafeltételek biztosítása	lehetséges	kötelező
eredmény	kizárt	lehetséges
utasításoktól való eltésér	a megbízó érdeke, jogszabály sértés, személy vagy vagyon veszélyeztetése	munkaviszony szabályainak megsértése, egészség, környezet, élet, testi épség védelme
Rendszeresség, folyamatosság	lehetséges	kötelező
szabadság, betegség	lehetséges	kötelező