A jogi személyek tagjainak felelősségének főbb kérdései az új Ptk. rendelkezéseiben

A 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyvjelentős változást hozott a szervezetek tagjainak és vezetőinek felelősségi viszonyaiban.
A jelenlegi szabályok szerint az alapítványok és egyesületek tagjai nem felelősen a szervezet által okozott károkért. A gazdasági társaságok esetében hasonló a megoldás azzal a különbséggel, hogy a közkereseti társaságok tagjai és a betéti társaságok beltagjai – amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a társasággal szembeni követelést, azt a saját vagyonukból megtéríteni tartoznak.
A TAGOK FELELŐSSÉGE AZ ÚJ TÖRVÉNYBEN
Alapvető rendelkezés, hogy a szervezetek tagjai a szervezet tartozásaiért általában nem tartoznak felelősséggel.
A Törvény 3:2. § (Harmadik Könyv 2. paragrafus) alapvető szabályként kimondja, hogy a jogi személy (és ide tartoznak az összes gazdasági társaság mellett a szövetkezetek, az egyesületek és az alapítványok is) kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

Ez alól kevés, de annál fontosabb kivételt találunk.
Kitágítja a szervezet vagyona erejéig terjedő kártérítés lehetőségét, vagyis kiterjeszti a felelősséget arra a tagra, vagy alapítóra, aki a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, mert ezekért a tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni”.
Mit jelent a korlátozott felelősséggel való visszaélés? A törvény rendelkezése szerint azok a tagok éltek vissza korlátozott felelősségükkel, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
Fontos kiemelni azt a nagyon szigorú rendelkezést, mely szerint a kényszertörlési eljárásban törölt cég három éven belül volt tagja is felel a tartozásokért, amennyiben a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt.
Ezekben az ügyekben csak akkor mentesül a volt tag a felelősség alól, ha ő bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el.

Ez az általános rendelkezés nem részletezi, hogy mely magatartások minősülnek ilyennek, így ennek a kitöltésére a bírói ítéletek fognak majd szolgálni.
Ezen túlmenő speciális rendelkezések találhatóak az egyes szervezeteknél:
Ismert és változatlan az a szabály, hogy az ún. kis társaságok (közkereseti, betéti társaság, kkt, bt.) egy, vagy több tagja a saját vagyonával is felelhet a társaság tartozásaiért.
3:138. § szerint a közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
A betéti társaság esetében a szabály hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt csak a beltag tartozik korlátlan felelősséggel a társaság tartozásaiért.
Noha a szabályok szövegezése eltér a jelenlegitől, ezek lényege változatlan.
Nézzük, mi a helyzet a népszerű korlátolt felelősségű társaságok esetében?
Ennél a társasági formánál, mint tudjuk, a társaság kötelezettségeiért a tag – a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában - nem köteles helytállni.
Melyek azok az esettek, amikor mégis?
A már fentebb idézett, a tagi helyzettel való visszaélés esetén túlmenően a tagok kötelesek a vállalt vagyoni hozzájárulást teljesíteni, ennek elmaradása esetén a társaság rendelkezésére bocsátani elmulasztott hozzájárulás erejéig felelnek a társaság tartozásaiért.
Egyéb esetben és ezt általános jelleggel ki lehet mondani, a tagok a tagságukkal működő szervezet tartozásaiért továbbra sem felelnek, az ő vagyonuk terhére követelést nem lehet érvényesíteni.