Mi az az alapítvány és ki irányítja azt?
Mivel egyre több alapítvány működik körülöttünk, fontos lehet ezek alapvető szabályait megismerni.
Az első kérdés, hogy mi az az alapítvány?
Röviden: egy tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy, melynek lényege, hogy egy meghatározott cél eléréséhez rendel egy vagyont és szervezetet. Ebből a szempontból olyan, mint egy gazdasági társaság vagy intézmény, azonban megkülönbözteti ezektől a célja és szervezete. A cél nem lehet gazdasági, bár a célt nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységre jogosult az alapítvány, ha ezt az alapító okirat így rendeli.
Hány alapító hozhat létre egy alapítványt?
Legalább 1, de lehet több is, ebben az esetben az alapítói jogokat az alapító okirat eltérő rendelkezésének hiányában az alapítók együttesen gyakorolják.
Hogyan jön létre az alapítvány?
Az alapító elfogadja az alapító okiratot, rendelkezésre bocsátja a tevékenység megkezdéséhez szükséges összeget és a bíróság – amennyiben az alapító okirat a szabályoknak megfelel és a rendelkezésre bocsátott összeg álláspontja szerint a tevékenység megkezdéséhez elegendő, bejegyzi a nyilvántartásba.
Ki irányítja az alapítványt?
A kérdés nem is olyan egyszerű, mert az alapítványok „vezetése” kettős.
Az alapítvány céljait, szervezetét az ALAPÍTÓ határozza meg, ugyancsak ő jelöli (kéri fel) a vezető tisztségviselőket (kurátorok, kuratóriumi tagok), vagyis az alapvető feladat, jogkör az ALAPÍTÓT illeti. Így van ez, ha másért nem, azért, mert az ALAPÍTÓ az, aki az alapítvány létrehozásakor a működése megkezdéséhez szükséges pénzt adja.
A létrehozott alapítvány azonban a cél megvalósulása érdekében valamilyen tevékenységet fog folytatni, ennek során döntéseket fog hozni, szerződéseket fog kötni stb., vagyis vezetni kell a szervezetet, ez pedig a vezető testület, vagyis a kuratórium joga és kötelessége.
A testület tagjainak száma az ALAPÍTÓ döntése szerint általában 3 vagy 5, azaz páratlan, mert fontos, hogy a testület döntésképes legyen. Azt is az ALAPÍTÓ határozza meg, hogy milyen szavazataránnyal dönthetnek a kurátorok, vagyis, hogy szükséges-e egyhangúság, ha igen, mely ügyekben, vagy, hogy ki képviseli az alapítványt?
Lehet-e az ALAPÍTÓ a kuratórium tagja, vagy vezetője?
Tag lehet, de a jogszabály szerint nem lehet vezető befolyása a testület döntéseire, vagyis pl. nem lehet annak elnöke, vagy nem élvezhet olyan jogokat, hogy nélküle nem hozható meg valamilyen határozat.
Mi történik, ha az ALAPÍTÓ nem tudja, vagy nem akarja jogait gyakorolni?
Az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, továbbá, ha az alapító az alapítói jogokról írásban lemond, és lemondását a nyilvántartó bíróságnak bejelenti, az alapítói jogokat – ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartó bíróság gyakorolja. A bíróság pedig kijelölheti az alapítói jogokat gyakorló személyt.
Ez azt jelenti, hogy az alapítvány ki van szolgáltatva a bíróság döntésének, vagy ez esetleg kikerülhető?
A Ptk. 1:188. § szerint az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja.
Ennek egyetlen feltétele van: az alapító okiratban vállalt esedékes vagyoni juttatás teljesítése, azonban az alapítói jogok átruházását az alapító okirat egyéb feltételekhez is kötheti. Fontos szabály, hogy az alapítói jogok és kötelezettségek átruházását a nyilvántartó bírósághoz be kell jelenteni, a jogutódlás a nyilvántartásba vétellel következik be.
Vagyis, az alapítók általában rendelkeznek arról, hogy akadályoztatásuk esetén ki gyakorolhatja jogaikat. Annak sincs akadálya, hogy ilyenkor ezeket a jogokat az alapítvány vezető testülete gyakorolja, azonban célszerű ezekre az esetekre egy magasabb kötelező szavazati arányt meghatározni, hiszen az alapító jogkörében hozott határozatok az alapítvány életében kiemelkedő jelentőségűek.
Békés napokat,
dr. Nádas Gábor
Ne pereskedj! – jogi ügyek, mediáció
+36 20 922 6962