Társasági szerződés – szerződés minta? Előnyök, hátrányok

Jogászi körökben általános vélemény, hogy noha a szerződés minta egyszerűbb, annak a kitöltése kevesebb időt, figyelmet igényel, így olcsóbb is, számos kérdés rendezésére nem ad lehetőséget, ez a szabályozatlanság pedig az alakuláskor elért megtakarításokat (kedvezményes illeték, alacsonyabb ügyvédi munkadíj) JELENTŐSEN meghaladó veszteségek kockázatát rejti magában. Ezen lehetőségek közül néhányra szeretném felhívni a figyelmet.
A vállalkozások megalakulásakor általában nem tűnnek fontosnak azok a kérdések, melyek szabályozatlansága később akár a társaság megszűnését is eredményezheti.
Döntések
A társaság egy ideig a megalakuláskor eldöntött és rögzített keretek között tevékenykedik, azonban előbb – utóbb ezek a keretek megváltoznak és a megváltozott helyzet új döntéseket igényel. A döntéseket a tagok az előre meghatározott, általában az üzletrészekhez igazodó arányú szavazataikkal hozzák meg, azonban ezek a döntések könnyen eredményezhetnek olyan változást, amit az adott tag nem kíván, de kisebbségi szavazatával megakadályozni nem tud. Ilyen esetekre alkalmazható lehetőség, hogy valamely tag számára egy adott kérdéskörben a társasági szerződés vétó jogot biztosít.
Milyen kérdések lehetnek ezek?
Bármi, amit valamelyik tag ilyennek minősít, de tipikusan ilyenek lehetnek pl. a vezető tisztségviselők, vagy a könyvvizsgáló megválasztása, a fő tevékenység meghatározása, az eredmény felhasználása, pótbefizetés, hitel felvétele, tagsági jogok átruházása stb.
Hasonló megoldás lehet az ún. javaslattételi jog is, ami azt jelenti, hogy a társaság csak az adott tag által javasoltak közül választhat. (Ez a megoldás azonban számos más kérdést is felvet, pl. mi van, ha nem tesz javaslatot, vagy a tagok a javasoltak közül nem tudnak választani, stb.)
Taggyűlés
A társaság legfontosabb szerve a tulajdonosok gyűlése, amit a vezető tisztségviselő (ügyvezető) hív össze, azonban mi történik, ha ő ezt bármely oknál fogva nem teszi meg?
Korábban a tagok együttes jelenlétében lehetőség volt a döntésre, azonban a tagok vagy összegyűlnek, vagy nem, vagy döntenek, vagy nem, azonban sok esetben elengedhetetlen a taggyűlési határozat (amit esetleg valamely tag akadályoz) Az új szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a tagok bármelyike összehívja a taggyűlést és így az ezen részt nem vevő tagra is kötelező határozat hozható, vagyis ily módon nem akadályozható a döntés. Feltétele ennek, természetesen, hogy a társasági szerződés a tagnak is lehetőséget biztosítson szabályos taggyűlés összehívására.
Eredmény felhasználás
A társaságok működésének a célja az eredmény, a profit, így a legfontosabb, hogy mi történik akkor, ha van ilyen, hogy használják fel ezt, vagy mi a teendő, ha éppen elmarad, vagy alulmarad a várt értéken?
Mivel jogi akadálya nincs, szabályozható már a társaság megalakulásakor az elérni kívánt eredmény felhasználásának elvei (mikor és mire kell felhasználni, mikor kerülhet felosztásra és milyen arányban stb.) ugyanígy a várt eredménytől való elmaradás esetén követendő eljárás is.
Tagváltozás
A társaságok életében előbb – utóbb felmerül, hogy valamelyik tag érdekei megváltoznak és már nem a korábbi közös célok vezérlik. Ilyenkor célszerű (lenne) a tagnak és a társaságnak elválni egymástól, azonban hogyan tegyék ezt?
Szabályozható a társasági szerződésben az is, hogy meghatározott feltételek esetén valamelyik tag a másik üzletrészét, tagsági jogait magához váltja (megvásárolja), és ha ezt megteheti, ennek értékét milyen módon lehet meghatározni? Ez a lehetőség, persze, a kiválni kívánó tag döntéséhez is kötődhet, vagyis, a társaságtól megválni készülő tag ajánlja fel üzletrészét / tagsági jogait, amely felhívásra a többi tag azt köteles az adott számítási módon meghatározott értéken magához váltani.
Ez megoldást jelenthet a két tagú és azonos tagsági jogokkal bíró tagok esetében is a jogok egyesítésére (vagy kívülálló részére való átruházására) így megelőzhető az a mindenki által ismert helyzet, hogy a két egyenrangú tag vitája a társaság csődjéhez vezet.

Ezen és még számos más kérdés rendezésére lehetőséget biztosított eddig is a felek közti háttér megállapodás, az ún. szindikátusi szerződés, aminek a megkötésére változatlanul lehetőség van, azonban ez a megállapodás nem a társaságra, hanem az adott tagokra vonatkozik, őket kötelezi és jogosítja, a tagok személyében bekövetkezett változás a megállapodást hatálytalanná teszi és a bírósági eljárás szabályai, lehetőségei is mások. Ha ezek a kérdések a társasági szerződésben szerepelnek, ezek a belépő tagra automatikusan vonatkoznak, az ezekkel ellentétes határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, míg egy külön megállapodás megsértése esetén ez nem, vagy kivételesen fordul elő.

Úgy vélem, a leírt előnyök jelentősen meghaladják az alakuláskor elérhető idő- és költség megtakarítást, ezért minden gazdasági társaság számára a társaság és a tagok védelme, a hosszú eredményes együttműködés biztosítása érdekében célszerű egy részletes, egyedi megoldásokat tartalmazó társasági szerződés megalkotása. Noha erre nem csak megalakuláskor, de később is lehetőség van, általános tapasztalat, hogy később erre már vagy nem fordítanak energiát a felek, vagy már megegyezés nincs, így marad a vita...