A versenytilalmi megállapodás gyakorlati kérdései
Noha a verseny szabadsága a gazdaság egyik fontos alapelve, számos esetben kerül sor arra, hogy ezt az elvet a gazdaság szereplői jogszerűen korlátozzák. Nincs akadálya annak például, hogy a szerződő felek egymás számára pl. kizárólagosságot adjanak, amennyiben ez nem minősül a piaci verseny tiltott korlátozásának, vagyis a piaci szereplők nagysága, a piac jellege, vagy egyéb ok folytán nem tekinthető olyannak, ami a többi piaci szereplő tevékenységét sérti.
Nincs jogi akadálya annak, hogy egy termelő cég vásárlásai, vagy értékesítése lebonyolítása céljából önálló vállalkozást hozzon létre, vagy országonként, megyénként más – más értékesítővel dolgozzon.
A kereskedőknek természetes érdeke, hogy az áruk minél nagyobb körével álljanak a vevők rendelkezésére. A kereskedő általában több gyártótól rendel árut, és értékesíti őket, akár egymás mellett kiállítva is. Más azonban a helyzet akkor, ha a kereskedő feladata a termékek ügynöki értékesítése, és ebben a körben igyekszik egymáshoz hasonló termékeket eladni. Ez a helyzet önmagában nem jogellenes. A megengedett vagy tiltott voltát a feleknek kell szabályozniuk.
A terület érzékenysége okán kiemelt jelentősége van annak, hogy ezek a korlátozó megállapodások miként kerülnek megfogalmazásra.
Egy általános megfogalmazás, például, hogy „a felek tartózkodnak attól, hogy egymás versenytársaival üzleti kapcsolatot létesítsenek” meglehetősen semmitmondó, hiszen csak az alábbiak nem derülnek ki belőle:
• Mikor?
• Milyen földrajzi területen?
• Ki / mi minősül versenytársnak?
• Mi tekintendő üzleti kapcsolatnak?
• Kiterjed-e a korlátozás más, a felekkel kapcsolatban lévő személyekre és szervezetekre?
A feltételek pontos meghatározása azért fontos, mert a túl tág kikötések nem érvényesülnek, hiszen a konkrét esetben esetleg fel sem merül a partner versenytárs jellege. A túl szűk meghatározás pedig nem éri el a célját.
Az ilyen megállapodásoknak célszerű kiemelten tartalmaznia: a tilalmas magatartások körét, a tilalommal érintett vállalkozások és személyek körét, az időt, ameddig a korlátozás él, a helyet, és végül, de nem utolsó sorban, hogy érvényesíthető, ellenőrizhető a korlátozás, illetve a megsértésének milyen következményei lehetnek.
Magatartások
A magatartások meghatározása a szerződő felek tevékenységéhez igazodik. Meghatározása azért fontos, mert egy kereskedő cég érdekeit általában nem befolyásolja hátrányosan, ha pl.: a számára könyvelést végző szervezetet a partnere ugyancsak megbízza ilyen feladatok ellátásával.
Személyek, szervezetek
Mindenki találkozott olyan esettel, amikor egy üzleti partner a versenykorlátozási tilalmat úgy játszotta ki, hogy új céget alapított az adott tevékenységre, vagy házastársa cégét használta fel ilyenre. A pontos rögzítés itt is csökkenti a kijátszás lehetőségét.
Idő
Fontos, hogy a korlátozás a szerződés hatályára terjed-e ki, vagy azt követően is fennáll, és ha igen, meddig, esetleg érinti-e a már meglévő kapcsolatokat?
Hely
Itt természetes módon gondolhatunk a földrajzi helyre, ahol például nem nyitható hasonló árukat értékesítő üzlet. De mi történik akkor, ha a partneremet egy adott területről keresik meg? (pl. Az egy megyében kizárólagossággal bíró dealert, egy másik megyében bejegyzett / tevékenykedő / felhasználást tervező vállalkozás keresi meg?)
Ellenőrzés
A legnehezebb kérdés az esetleges jogsértés bizonyítása, amelyhez a felek kiköthetnek pl. adatszolgáltatási kötelezettséget vagy iratbetekintési jogot.
Jogkövetkezmény
A szerződéses megfogalmazás pontossága mellett kiemelt jelentősége van annak, hogy mi a teendő az esetleges szerződés-szegés esetén.
A felek általában, a felmondás lehetősége mellett, kikötik a káraik megtérítését is. Ez korrekt megoldás, csak arra nem gondolnak, hogy nemcsak a kár bekövetkeztét, de annak a nagyságát is bizonyítani kell. Különösen akkor fontos, ha a felmondást követően a felek közti viszony nemcsak megromlik, de a szerződéses kapcsolat megszűnése miatt az esetlegesen kikötött adatszolgáltatási kötelezettség érvényesítésére sincs lehetőség.