Figyelmeztetés: a honlapon megjelent cikkek olvasásakor, kérem vegye figyelembe, hogy a leírtak

  • az eltelt idő függvényében jelentős változáson eshettek át,
  • nem terjednek ki a téma teljes körű feldolgozására és
  • semmiképpen sem tekinthetőek konkrét ügyben való állásfoglalásnak, véleménynek, tanácsnak.

Visszatartható-e a kötbér?

Ismerősöm, nevezzük Bélának, tanácsot kért, mit tegyen, mert lakását eladta, de a vevő nem fizette ki a teljes vételárat, mondván, késedelmesen adta át a lakást és emiatt kötbérre jogosult.

Az egyik elsőként tisztázandó kérdés, hogy mi is az a kötbér és mikor kell fizetni?

Jogszabályi megfogalmazása szerint olyan, szerződésben vállalt kötelezettség, mely alapján a szerződés megszegése esetén fizetési kötelezettség keletkezik.

Lényege, hogy nem szükséges a kár tényleges bekövetkezése, és a kár összegét sem kell bizonyítani, csupán a megszegés tényét. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződésben le van írva, hogy 1 napos késés esetén 100 000 Ft-ot kell fizetni kötbérnek, akkor azt a 100 000 Ft-ot ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy a másik félnek valójában 0 Ft kára keletkezett. (Más kérdés, hogy a bíróság a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti, de erre csak egy per során van lehetőség.)

Fontos tudni, hogy a kötbér csak írásban köthető ki, vagyis akár a felek eredeti szerződésében, akár későbbi megállapodásban, de mindenképpen írásban.

A következő kérdés, hogy a kérdéses esetben jogszerű volt-e a visszatartás?

Ehhez meg kellett ismerni a szerződést.

Ismerősöm, Béla szerződését a vevő ügyvédje készítette, az a tulajdonszerzésre (lakás vásárlásra) alkalmas volt, azonban a bekövetkezett vita rendezésére nem tartalmazott semmilyen megoldást.

Mivel tehát a szerződésben nem szerepelt kötbér kikötése, a vevő visszatartása nem volt jogszerű.

Más kérdés, hogy okozhatott neki kárt a késedelmes átadás, de ebben az esetben a kár bekövetkeztését és nagyságát bizonyítani szükséges és ebben az esetben Béla, az ingatlan eladója azt is felvetheti, hogy a vevő megtett-e mindent a kárai elkerülése vagy mérséklése érdekében?

Ennek a vitának az eldöntése bíróság feladata, vagyis az önkényes visszatartás semmiképpen nem jogszerű, azonban a jelen esetben Béla volt az, akinek a szerződés nem adott lehetőséget jogai érvényesítésére, és ha pénzéhez akar jutni, bírósághoz kell forduljon.

Gondos szerződéskészítés mellett ez a kérdés nem merül fel, mert egyrészt szabályozva van a késedelem következménye, másrészt az eladónak biztosíték van a kezében arra az esetre, ha nem kapja meg a teljes vételárat.

 

Békés napokat,

dr. Nádas Gábor

Ne pereskedj! – jogi ügyek, mediáció

+36 20 922 6962

nadas@nadas.eu

 

Ossza meg a cikket, hátha egyik ismerősének pont ezekre az információkra van szüksége!