Szerződés megerősítése

A korábbi Polgári törvénykönyv a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről szólt. Az új, 2014. márciusban hatályba lépő Ptk., a 2013. évi V. törvény, ezen jogintézményeket összefoglalóan, a szerződés megerősítéseként szabályozza. Ebbe a körbe tartozik, természetesen, a szerződések utólagos megerősítése, vagy egy megkötött és ismételt, valamint újabb kötelezettséget vállaló tartalmú egyezség mellett, a törvény által ebbe a körbe sorolt: foglaló, kötbér és a jogvesztés kikötése.

Ezek mellett lehetőség van az egyes szerződés típusokhoz kapcsoló speciális, megerősítő rendelkezésekre is, mint például: adásvételnél a tulajdonjog fenntartása, vállalkozásnál a jótállás, stb.

A foglaló (Ptk. 6:185. § )

Korábbi szabályok szerint a szerződés megkötésével egyidejűleg kellett foglalót adni. Ettől eltérő időpontban átadott összegek esetében a bíróságok az átadott összeget sok esetben, a felek ilyenkénti megjelölése ellenére, sem tekintették foglalónak.

A jelenlegi szabályozás ezen jelentősen egyszerűsített. Az új szabály annyit ír elő, hogy a foglaló esetében:

a) pénz kifizetésére kerüljön sor,
b) ez a kötelezettségvállalás megerősítéseként történjék, és
c) ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnjék.

Vagyis a fizetés történhet egyidejűleg, és később, vagy akár a szerződéskötést megelőzően is. Azonban, hiába történik fizetés, ha maga a szerződés nem jön létre érvényesen.

A szabályok lényege a korábbiakkal megegyezik. Ha a szerződést teljesítik, akkor a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár.
A foglaló biztosíték jellege abban áll, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Fontos szabály, hogy a foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei (pl. kötbér, kártérítés) alól nem mentesít, azonban a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.

Mekkora a foglaló?

A gyakorlatban 10 % körül mozog, de erre nincs se szabály, se zsinórmérték. A bíróság a túlzott mértékű foglaló összegét mérsékelheti. Ez a mérséklés azonban nem automatikus, erre csak akkor van lehetőség, ha ezt a kötelezett kéri.
 

A kötbér (Ptk. 6:186. §)

Szerződésben vállalt kötelezettség, mely alapján a szerződés megszegése esetén a szerződésszegő fél számára fizetési kötelezettség keletkezik.

A fizetési kötelezettség feltétele nem csupán a szerződés megszegése, hanem az is, hogy a szerződés megszegőjét ebben a tekintetben felelősség terhelje, azaz, ha a szerződés-szegésért kimenti magát, kötbért sem köteles fizetni.

Az új szabályok szerint a szerződések teljesítése alól a kötelezett akkor tudja kimenteni magát, ha a károkozónak a kár oka

- ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható,
- tőle nem volt elvárható a körülmény elkerülése, vagy a kár elhárítása.

Fontos szabály, hogy nincs érvényes kötbér kikötés, ha az nem írásban történik. Igaz ez akkor is, ha egyébként az ügylet maga írásba foglalás nélkül is érvényes.
A kötbér érvényesítése nem zárja ki a kártérítési igényt. A bekövetkező kár mértékének meghatározása a bírósági eljárások egyik legnehezebb része. Így kiemelt jelentősége van annak, hogy a kötbér úgynevezett átalány ártérítés, ami azt jelenti, hogy nemcsak a tényleges kár összegének bizonyítása nélkül, a szerződés megszegésének ténye alapján, de még kár bekövetkezése nélkül is érvényesíthető. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kárát is, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az meghaladja a kötbért.

Kérdés, hogy pénzfizetés biztosítékaként kiköthető-e kötbér? Igen, azonban a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.

Kötbér és kamat viszonya

Kötbér után kamat kikötése semmis, azonban az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

Kötbér és egyéb szerződésszegési igények

Kötbér biztosíthatja magát a teljesítést, vagy annak határidőben való megtörténtét.
Értelemszerűen, a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, azonban a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
Speciális rendelkezés, hogy a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt, hiszen ebben az esetben kétszeres igényt érvényesítene.

Milyen mértékű lehet a kötbér?

Jogszabály erre utalást nem tartalmaz, így ez a felek szabad megállapodásnak a tárgya. Viszont korlátja a szabad megállapodásnak az, hogy a bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy túlzott mértékű a kötbér összege, mérsékelheti. Fontos rendelkezés azonban, hogy ez a mérséklés nem lehet automatikus, hanem erre csak akkor kerülhet sor, ha ezt az érintett kötelezett a perben kéri.

A jogvesztés kikötése (Ptk. 6:190. §)

Gyakori szerződési rendelkezés, hogy a kötelezettségét megszegő fél nem kötbért, vagy kamatot fizet, hanem elveszti azt a jogát, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen. Ilyen lehet, ha a felek megállapodása szerint pl. az adásvételi szerződés vevője, vagy a megrendelő fizetési kötelezettsége korábbi teljesítés esetén csökken, vagy késedelem estén elveszti a részletfizetés jogát és a teljes hátralék egy összegben válik esedékessé.
Itt is igaz az a kötbér kapcsán megismert szabály, mely szerint a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti, ha úgy ítéli meg, hogy az a kötelezettet túlságosan sújtaná.